|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 23 találat | lapozás: 1-23 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Simon Kinga 2003. február 20.Tüdős S. Kinga /sz. Sepsiszentgyörgy, 1948/ Budapesten az Eötvös Loránd Tudományegyetemen párhuzamosan végezte a pszichológia és a művészettörténet szakot. A pszichológia szakra vették fel, azután Budapesten jelentkezett a művészettörténet szakra is. A két szakot nem lehetett társítani, így párhuzamosan végezte a két szakot. Bejutott az Eötvös Kollégiumba, megismerkedett olyan értelmiségiekkel, mint Csoóri Sándor, Utassy József, a két Kósa, Borsi Kálmán Béla. A diploma megszerzése után Budapesten a Magyar Nemzeti Galéria alkalmazta kutatónak. 1878-ban férjhez ment Tüdős István bukaresti pszichológus egyetemi tanárhoz. Csucsuja István a Iorga Intézetből hazament Kolozsvárra egyetemi tanárnak - ott van most is -, megürült a posztja. Demény Lajos, a nemzetiségi osztály vezetője hívta Tüdős S. Kingát, jöjjön az intézetbe, Csucsuja helyére. Sokat tanult Demény Lajostól és Vekov Károlytól, aki később Kolozsvárra távozott, jelenleg parlamenti képviselő. Demény Lajos tanácsára fordult a forráskutatás felé. Anyagot gyűjtött a Székely Oklevéltár következő kötetéhez. Tüdős S. Kinga 1995-ben szerezte meg a doktori címet, az 1935. évi székelyföldi katonai összeírásokat dolgozta fel, ez könyvalakban is megjelent: Erdélyi hétköznapok, Osiris Kiadó Budapest, 2001. Tüdős S. Kinga fontosabb tanulmányai és könyvei: Erdélyi védőrendszerek a XV-XVIII. Században /Osiris, Budapest, 1995/, ennek bővített változata a Háromszéki templomvárak /Mentor, Marosvásárhely, 2002/, Egy székely nemesasszony élete és személyisége Apafi korában /Tanulmány Lázár Erzsébet gyergyószárhegyi grófnőről, Sárospatak, 2000./, Székely főnemesi életmód a XVIII. század alkonyán /Kriterion, 1998/. Társszerzője volt a Scripta manent címmel 2001-ben Demény Lajos akadémikus 75. születésnapjára megjelent kötetnek. Legújabban a Duna Televízióban mutatja be Erdély műemléktemplomait. Tüdős S. Kinga elmondta, hogy nem fogadják tárt karokkal a levéltárakban, de amikor látják, hogy jegyzetel az asztalnál, beletörődnek. Munkássága, érdeklődési köre sokirányú. Tíz éve gyűjti az erdélyi iskolamesterek, deákok, papok, prédikátorok adatait. Hasonlóan gyűjti a végrendeleteket, az eddig összegyűlt anyagból elindítja az Erdélyi testamentumok sorozatot. A háromszéki anyag már összeállt: 1958-tól 1711-ig 140 ember végrendeletét teszi közzé forrásanyagként. A következő kötet lesz: Erdélyi főnemesek és nemesek testamentumai. A legizgalmasabbnak tartja az egyik következő kötetet: Erdélyi fejedelmek testamentumai. Nagy segítség számára, hogy a Mentor Kiadó vállalja munkái közzétételét. Tüdős Simon Kinga kitért arra, hogy a román szakkiadványok recenziókban közlik a magyar történészek munkáit, így a román történészek nagy vonalakban ismerik munkásságukat. A székely katonai összeírások, vagyis a lustrák, továbbá az általa közölt forrásmunkákban ezer és ezer személy adatai fordulnak elő, ezek mind magyar nevek. Hogyan lehet ezután hangoztatni, hogy Székelyföldön román őslakók éltek, akiket azután elmagyarosítottak. Ha egész vidékek /Kászon, Gyergyószék, Orbaiszék stb. - nem mutat ki egyetlen idegen hangzású nevet, akkor ezen nincs mit vitatkozni. Ahol elvétve előfordul román név, ott megjegyzik, hogy Havasalföldről vagy Moldvából jött ide. Demény Lajos a Székely Oklevéltár hatodik kötetében közli Marosszék, Aranyosszék, Csík, Gyergyó, Kászon és Udvarhelyszék 1635 és 1653 közötti összes hadköteles férfiainak névsorát. Ez elég bizonyíték. Rengeteg feltárni való anyag várja még a kutatókat a levéltárakban. Megírta Jobbágyélet a fejedelemkori Erdélyben című könyvét a következő alcímmel: Jövevényjobbágyok Háromszéken 1616-1698. Ez a munkája is igazolja, hogy nem igaz az a vád, hogy a magyar nemesek elnyomták a románokat. Az általa közölt szerződésekből más kép tárul elénk. Kiderült, hogy a román jobbágy még előnyöket is élvezett. / Tüdős Simon Kingával beszélget Barabás István. = A Hét (Bukarest), febr. 13., folyt.: febr. 20. /2003. október 8.Okt. 4-én megnyílt a marosszentgyörgyi fiatal grafikus, Újfalvi Huba kiállítás a Műkedvelő Képzőművészek Maros Megyei Egyesülete rendezésében. A marosszentgyörgyi Mini Jubilate együttes Simon Kinga irányításával szép énekműsorral tették teljesebbé, emlékezetesebbé a látványélményt. /Járay: Fiatal grafikus tárlata. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 8./2004. február 26.Február 21-én második alkalommal rendezték meg a Tavaszi szél vizet áraszt elnevezésű népdalvetélkedőt Marosszentgyörgyön, melyet Baricz Lajos plébános és Simon Kinga kántor kezdeményeztek. /Gönczi Mária, Marosszentgyörgy: Tavaszi szél vizet áraszt. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 26./2005. június 27.Megjelent Demény Lajos akadémikus munkája, a Székely Oklevéltár VII. kötete, az Erdélyi Múzeum-Egyesület kiadásában. A rendkívül jelentős sorozat I. kötete 1983-ban, a Kriterion Könyvkiadó gondozásában látott napvilágot, társszerzője Pataki József volt, a III. kötettel kezdődően (1994) a munkába bekapcsolódott Tüdős Simon Kinga is. A mostani kötet első része a Pótlások címet viseli. Ebben szerepel 1596-ból és 1597-ből két olyan udvarhelyi perirat, amely Romániában 1989 előtt nem jelenhetett meg, mert román tolvajok szerepelnek benne. Ennél is nagyobb baj volt, hogy az okiratban mint oláhok szerepeltek. Márpedig ezt a szót akkor nem lehetett leírni, noha régi román források is a vlach, blach jelzőt használták, egyszerűen azért, mert a román szó még nem létezett, az csak a „roman” (római) számazás kinyilvánítása után született meg. A vlach – oláh jelzőnek tehát semmilyen sértő mellékzöngéje nem volt. A Pótlások 1566–1653 címet viselő részben eddig ismeretlen katonai és adóösszeírások, valamint olyan okiratok is szerepelnek, amelyek különböző gyűjteményekben már megjelentek ugyan, de nem a közlés mai tudományos követelményeinek megfelelően. A II. rész 1654–1680 között készült lustrákból áll, úgymint: hadköteles férfiak, gyergyói, csíki, udvarhelyi, kászoni, háromszéki, marosszéki főemberek, lófők, darabontok, nemesek és jobbágyok jegyzékei falunként, városonként, név és rang szerint, korabeli, betűhív másolatban. /Barabás István: A Székely Oklevéltár VII. kötetével Demény Lajos adósságot törleszt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 27./2006. március 22.1990 nyarán indultak a vasárnapi ifjúsági és gyermekszentmisék. Hogy élményszerűbb legyen az együttlét, Marosvásárhelyen énekcsoport alakult Jubilate néven, bejárták a közeli és távolabbi egyházközségeket is. Egyházi énekeket adtak elő, gitár- és orgonakísérettel. 1996-ban a Gyergyószentmiklóson és a gyergyóditrói nagytemplomban énekelhettek. 1997-ben részt vettek a Nyárádremetén szervezett kórustalálkozón. Ugyanebben az évben több helységben bemutatták Müller–Tolcsvay Mária evangéliuma című rockoperáját. 2000 januárjában kezdték próbálni Bródy–Szörényi István a király című rockoperáját. Bebarangolták vele a környéke, eljutottak Szászrégenbe, Medgyesre és Gyergyóalfaluba is. A Jubilate minden karácsonykor meglátogatja a kórházban és a sárpataki öregotthonban a betegeket, öregeket. A Jubilate vezetője Simon Kinga kántor. /b. d.: Jubilate. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 22./2006. július 26.Idén negyedszer vett részt Kecskeméten az Európa Jövője Nemzetközi Gyermek- és Ifjúsági Találkozón – a Csiperón – a marosszentgyörgyi miniJubilate együttes. E találkozó megálmodója Farkas Gábor, az 1990-ben megalakult Európa Jövője Egyesület elnöke. Célja, hogy a kecskeméti gyerekek megismerjék Európa gyerekeit, és a különböző nemzetiségű gyerekek egymással találkozzanak. Az egyesület minden külföldi csoporttól egy nyelvi nehézségek nélkül átadható ajándékot kér: táncot, zenét, éneket, amely az illető nemzet kultúráját jellemzi. 2006-ban kilencedszer rendezték meg a Csiperó gyerektalálkozót. 32 országból 48 vendégcsoport, mintegy 2000 fiatal érkezett Kecskemétre. A határon túli magyaroknak egy külön találkozási lehetőséget biztosítottak a Magyarország öröme című rendezvénysorozatban. Az utolsó rendezvényen a 13 határon túli magyar csoport együtt járhatta a csángó táncot. Idén megalakult a Kodály-Bartók Ifjúsági Világzenekar 20 ország 96 fiatal zenészének közreműködésével. Vásáry Tamás Kossuth-díjas karmester vezénylete alatt elhangzott Bartók: Magyar képek, Kodály: Galántai táncok, Liszt: Les préludes, Mozart: C-dúr zongoraversenye, a világtalan művész, Érdi Tamás közreműködésével. A Csiperó gyerektalálkozóval párhuzamosan még két tábor működött: a Csillagszemű tábor, melyen határon túli magyar óvónők vettek részt, és a Kincskereső tábor a Csiper O.K.(Országos Kincskeresők), melynek keretében több kis csoport végezte munkáját. /Simon Kinga, a miniJubilate együttes vezetője: Csiperó – a kedvenc madarunk! = Népújság (Marosvásárhely), júl. 26./2006. augusztus 24.Kézdiszentléleken a falunapok keretében az önkormányzat által a Caritas rendelkezésére bocsátott helyiségben felavatták az otthoni beteggondozó székhelyét és egy díszkaput. A több mint tíz éves Szent Klára Öregotthon mellett az otthoni beteggondozóra is nagy szükség van, a magukra maradott idős embereknek segítséget jelent a most beinduló szolgálat. Szeptember elején Torján és Bereckben is beindul az otthoni beteggondozás. Dr. Borcsa János javaslatára a községi könyvtár felvette Kemény Zsigmond nevét. Az ünnepségen Rabocskai László tanár a könyvtárnak adományozta az író Pusztakamaráshoz kapcsolódó, általa összegyűjtött gazdag dokumentációs anyagának a fénymásolatát, Budapest XI. kerületének küldöttei pedig közel háromszáz könyvvel ajándékozták meg a könyvtárat. A művelődési otthonban dr. Tüdős Simon Kinga művészettörténész és dr. Borcsa János bemutatta a Kézdiszentlélek templomai című könyv második kiadását. /Iochom István: Kézdiszentléleki falunapok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 24./2006. szeptember 13.Marosszentgyörgyön a római katolikus plébánia szeptember 17-én Veni Sancte évnyitó szentmisét tart a gyerekek, diákok számára. Ezzel megkezdődnek a gyerekek szentmiséi, ezeken a miniJubilate és a Jubilate együttesek énekelnek. A nyár folyamán a miniJubilate együttes részt vett Kecskeméten a nemzetközi gyermektalálkozón, a Csiperón. Augusztus elején felléptek Székelykálban a falunapokon. Augusztus 13-án Marosszentgyörgyön az esti szentmise keretében a nyolcéves miniJubilate tagjai nagykorúsítási ünnepségen vettek részt, ezzel beléptek a Jubilate együttesbe, átadva helyüket a kisebbeknek. A miniJubilate 1998 tavaszán alakult második és harmadik osztályos gyerekekből utánpótlás céljából a néhány évvel korábban alakult, fiatalokból álló Jubilate együttes számára. Az együttes alapítója és vezetője Simon Kinga kántornő. A Jubilate énekes, hangszeres együttes. 1995 elején alakult, szintén Simon Kinga kántornő vezetésével, egy fiatalokból álló csoportból. Vendégszerepeltek Ausztria és Németország néhány templomában is. A kántornő és az együttes nevéhez fűződik három nagy rockopera első erdélyi bemutatója: Mária evangéliuma 1996-ban, István, a király 2000-ben, és A megfeszített 2004-ben. Ezekkel a darabokkal felléptek Marosszentgyörgyön, Marosvásárhely összes templomában, és még sok helyen. /Simon Imre, Marosszentgyörgy: Nagykorúsítás és Veni Sancte Marosszentgyörgyön. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 13./2009. november 25.Szűknek bizonyult Marosszentgyörgyön a római katolikus plébánia tanácsterme a Szent Cecília dalegyüttes ötéves születésnapján. A Simon Kinga kántor által irányított öttagú kórus az ünnepségre a Jubilate s a Mini Jubilate tagjait is meghívták. Az esten kiállították a Marosszentgyörgyről Nagyváradra elszármazott Moldován Ivácson Rebeka grafikáit. A marosszentgyörgyi plébánián közösségteremtő tevékenység folyik. A Szent Cecília együttes a gregorián énekektől a népdalfeldolgozásokon keresztül a rockoperáig mindent megszólaltat (már több CD-lemezük is megjelent). /-vagy-: Meseországban dalban mondják el. Ötéves a Szent Cecília együttes. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 25./2009. december 18.„1989. december 23-át, szombatot írtunk, és az ajtó előtt négyen álltak: régi barátom, diáktársam, a Kriterion és A Hét történész szerzője, Demény Lajos, a futólagosan ismert sportpszichológus, Tüdős István, Simon Kinga szentgyörgyi műtörténész férje és két, eddig sosem látott fiatal férfi: Verestóy Attila és Lányi Szabolcs, később tudtam meg, mindketten tudományos kutatók. Szabolcs fején turbánnak is beillő kötés. ” Domokos Géza Esély címmel kiadott visszaemlékezéseinek első kötetében így írja le első találkozását az akkor 43 éves Lányi Szabolccsal, aki ma a Sapientia Egyetem professzora. A vegyész dr. Lányi Szabolcs 1989 júniusában még adjunktusként tevékenykedett a Bukaresti Műegyetemen, de néhány napra rá a belügyisek döntésére eltávolították munkahelyéről. Hónapok óta munkanélküliként tanúja volt Bukarestben a tüntetéseknek, a sortüzeknek, őt is betuszkolták egy rendőrségi kocsiba, bevitték őket, majd Lányit összeverve, véresen elengedték. Hazaindult, de újra elfogták, bevitték a szeku főhadiszállására, ott immár harmadszor megverték. Megint hazaindult, de nem volt szerencséje, most egy rendőrőrsre vitték. A teremben verni kezdték a lefogottakat, mire Lányihoz értek, belefáradtak, abbahagyták a verést, elszállították őket a jilavai börtönbe. Másnap szabadon engedték őket, Bukarest széléig visszavitték mindnyájukat egy rabszállító kocsival. Este Lányi hazament, találkozott Verestóy Attilával, mentek Demény Lajoshoz, aki már írta a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Kiáltványát. Innen Domokos Gézához mentek, aki Kriterion Kiadó élén elismert volt. „Mink – így, udvarhelyiesen: mink – azért jöttünk, hogy megbeszéljünk egy nyilatkozatot... – kezdte Verestóy Attila. – Kiáltványt! – helyesbített a turbános Lányi. Demény tanár úr elmosolyodott, és zsebéből előhúzta az RMDSZ 1989. december 25-i keltezéssel közismertté vált kiáltványának első fogalmazványát. ” / olvasható Domokos Géza: Esély, I. kötetében. /Székedi Ferenc: Az átélt órák hitelével. A húsz évvel ezelőtti eseményeket idéző, évfordulós beszélgetés Lányi Szabolcs egyetemi tanárral. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./2010. október 16.Gyergyó az irodalombanGyergyószentmiklós szellemi életét 1945 után a városi művelődési ház tevékenysége határozta meg. A szépirodalmi élet egy ideig önképzőköri tevékenységre korlátozódott, ott képződött alap a későbbi irodalmi kör számára. 1968 őszétől folyamatos és szervezett köri munka kezdődött Váli József, majd 1969-től Nyisztor Miklós, 1972–73-ban Csata Ambrus vezetésével. Átmeneti hanyatlás után az irodalmi kört 1976-ban Bajna György szervezte újjá; ez alkalommal veszi fel a város jeles költő szülöttje után a Salamon Ernő Irodalmi Kör nevet. Salamon Ernő a város szülötte, 1912. május 15-én jött a világra. Az 1915-ben átadott gimnáziumban érettségizett, 1937-től Marosvásárhelyen élt. 1942 májusában munkaszolgálatra hívták be, Ukrajnában tífuszt kapott, és 1943. február 27-én egy olasz (?) katona agyonlőtte. Iskolája 1968. február 25-én vette fel a Salamon Ernő nevet, akkor avatták fel Izsák Márton Salamon Ernő-szobrát is. Az irodalmi kör tevékenységét felélénkítette Györffi Kálmán és Szávai Géza jelenléte. Új alkotók kapcsolódtak a közösségbe, köztük Burján Gál Emil, Gál Éva Emese és Kercsó Attila. A kör élén sokáig Kercsó Attila állt. Rendszeressé vált az újonnan megjelenő könyvek szerzőinek előadói meghívása, beillesztve a kör működését az országos szellemi vérkeringésbe. Kiadták az irodalmi kör Találkozások antológiáit, az elsőt 2000-ben, a másodikat a várossá nyilvánítás centenáriumán, 2007-ben. "A nyolcvanas évek második felétől a kör vezetését a legaktívabb, leglelkesebb tagok látták el, mint Gálné Esztegár Ildikó, Gál Éva Emese és Bajna György. Taglétszámunk 20 és 40 között váltakozott. Gelu Pateanut és Szilveszter Lászlót a műfordítás titkairól faggattuk, de Rab János etnobotanikai előadására is szép számmal gyűltünk össze. A Garda Dezső vezette történelmi kör diákjainak dolgozatai mindnyájunk figyelmét lekötötték." (Az előszóból) Az antológia huszonkét szerző írásait ölelte fel. (András Szabolcs, Bajna György, Bábics István, Biró László, Bőjte Balázs, Burján Gál Enikő, Burján G. Emil, Cseke Péter, Czirják Edit, Csata Ambrus, Ferenczi Attila, Gál Éva Emese, Gálné Esztegár Ildikó, Gergely Edit, Kedves Tamás Gyopár, Kercsó Attila, Nap Katalin, Panigay Róbert, Papp Attila Zsolt, Raffy Lajos, T. Szabó Edit, Váli József.) Érdekes módon, az 1989-es fordulat után, amikor már nem kellett tartani a "hallgatózóktól", az irodalmi kör iránti érdeklődés alábbhagyott, jegyezte meg egy interjúban Kercsó Attila. Ennek ellenére kéthetenként üléseztek, és 2007 októberében megjelent a második gyűjtemény is, a Találkozások II. A körösök megadták a módját az ünneplésnek. Mintha lakodalom lett volna, úgy megtelt a Szilágyi vendéglő, írta tudósításában Balázs Katalin (Hargita Népe, 2007. október 30.). "A jelen lévő költők és prózaírók (András Szabolcs, Bajna György, Bákai Magdolna, Burján Emil, Burján Gál Enikő, Eperjessy Kinga, Ferenczi Attila, Gál Éva Emese, dr. Kercsó Attila, Bíró László, Györffi Kálmán és a kör tiszteletbeli tagja, a borszéki Kamenitzky Antal) a kötetben megjelent írásaikból olvastak fel, röviden szólva önmagukról is, melyből kiderült, különböző foglalkozású és látásmódú embereket köt össze Gyergyóban az irodalom, az irodalmi kör". A második gyűjtemény előszavában az alapítók egyike, Bajna György, aki Kercsó Attila halála (2008. március 20.) óta ismét körvezető, megjegyzi: "szerény gyűjteményes kötet ez mindössze, amellyel egy 1962 októbere óta, 45 éve hosszabb megszakítások nélkül működő önképzőkör tagjai próbálnak a 100 éves város előtt tisztelegni. Gyergyószentmiklósi születésű, illetve Gyergyószentmiklóson élő, helyiekké avult tollforgatók. Van ellenben olyan alkotó is, aki nem él városunkban, de a kötet szerkesztői úgy vélték, kimaradhatatlanok: Váli József mint a kör egykori elnöke, Bereczki Károly mint alapító tag, Csata Ernő, illetve Kamenitzky Antal és László Péter Sándor mint a kör tiszteletbeli tagjai". Idén október hetedikén a Súrlott Grádics irodalmi kör és a Baricz Lajos irányította Kolping Család vendégeiként találkozott az olvasókkal két régi "Salamon Ernő-s": Bajna György (1947) és Györffi Kálmán (1945). Számos gyergyói gyökerű olvasó, helybeliek, városiak várták érdeklődéssel őket. (Társaik, Gál Éva Emese, Burján Emil, Panigay Róbert, Bákai Magdolna kényszerű okok miatt nem jöhettek el.) Szó esett a húszezres városka irodalmáról, a kör történetéről. A Grádics vezetője Kercsó Attilára emlékezett, ízelítőt nyújtva költészetéből. Felolvasta a szerző 2005-ben megjelent, Gerlék a lármafán című könyvének kötetzáró Sírversét is: "Én csupán önzésből féltem a haláltól, / Azért nem bántottam, hogy senkit ne bántson, / és az elmúlást is addig dédelgettem, / Amíg bölcsőjébe ő fektetett engem." Ismertették röviden Panigay Róbert vadásztörténet-író és a képzőművész-költő házaspár, Burján Emil és Burján Gál Emese munkásságát. Gál Éva Emese verseiből Szabó Mária és Bölöni Domokos olvasott fel. Idézzük az Ima a Székelyföldért záró sorait: "Uram! Űzd ki magadból azt az árnyat, / ami gátat vet a székely hazának, / hogy otthonunk maradjon ez a föld, // s ne hatalmaskodjanak sarlatánok / itt, ahol menteni kell a világot, / hogy lelkünk örökzöldjét örököld!" Bajna György tekintettel volt a fiatal nemzedékre, gyermekverssel kezdett, majd szép karácsonyi költeményekkel előlegezte meg a szeretet ünnepét, és egyik karcolatát is felolvasta. Sokoldalú ember Bajna, nem hiába próbált ki féltucatnál is több foglalkozást, míg az újságírás lett a kenyere, mára pedig "ha újságíró lehet ilyen, akkor nyugdíjas vagyok". Szülővárosát úgy ismeri, mint a tenyerét, legújabb könyve egy kiskalauz, Utcáim – Gyergyószentmiklós utcáinak rövid története: tévés munkálkodásának csöppet sem mellékes "terméke"; megszületését a helyi tévében sugárzott sorozat iránti fokozott érdeklődés ösztönözte. Györffi Kálmánt vásárhelyiként ismerték olvasói és barátai, kevesebben tudják, hogy magyar szakos tanárként gyergyói iskolákban tanított, ott le is telepedett. 1980-tól újságíróskodott, míg el nem lehetetlenítették. Erről Szőcs István mesélt Karácsonyi Zsoltnak a Helikon 2008. augusztus 10-i számában megjelent interjújában: "Emlékszem, hogy nálunk, az Előre szerkesztőségében, amikor mindenki kis nyögdicséléssel intézte el azt, hogy a főnök, Szilágyi Dezső beleír a kéziratokba, Györffi felállt és felolvasott egy nyilatkozatot. Mondtam neki: – Kálmán, ülj le a seggedre! –, és húztuk vissza a székre. De ő felugrott és elolvasta a tiltakozást, aztán lemondott az állásáról, és elkezdett éhezni, amit azóta is folytat. Bár aztán az Előre még egy darabig visszavette azzal, hogy ne írjon semmit, csak vegye fel a fizetést és fogja be a száját." Györffi rövid magyarországi "kitérő" után visszaköltözött Gyergyóba, ismét tanár, eljárogat az irodalmi körre is, és a toll sem esett ki a kezéből. A közönség nagy élvezettel hallgatta a Székelyföld októberi számában megjelent, Az öreg pincér balladája című ironikus novelláját, hatalmas tapssal jutalmazva a felolvasást. A kolpingosok versmondói Muresán Kilyén Emma irányításával rövid összeállítással emlékeztek az aradi vértanúkra, a Simon Kinga vezette Szent Cecília együttes az őszhöz, szürethez illő énekeket adott elő, Szántó Árpád daltulajdonos pedig ezúttal sem hagyta ki az alkalmat, és általános derültség közepette elzengte a Súrlott Grádics kör (Nagy Miklós Kund szövegére komponált) "himnuszát". Damján B. Sándor, Népújság (Marosvásárhely) 2012. június 14.Egyházi és világi értékek szolgálatábanKiosztották a JAKK-díjakat Két marosvásárhelyi és egy marosszentgyörgyi kitüntetettje van a Dr. Jakab Antal Keresztény Körnek (JAKK) a 2012-es jubileumi évben. A Márton Áron püspök méltó utódjáról, a száz éve született gyulafehérvári megyéspüspökről elnevezett kör célja, hogy az egyházukhoz, népükhöz, hagyományaikhoz ragaszkodó, életüket és munkásságukat ezen értékek megőrzésének, ápolásának és továbbadásának szentelő papi és világi személyeket jutalmazza. A harmadszorra kiosztott bronzplakettet, amely Kolozsi Tibor szobrászművész alkotása, a díszoklevelet valamint a pénzjutalmat Varga Gabriella és dr. Vencser László linzi professzor, a Jakab Antal Keresztény Kör alapítói adták át szerdán délután a Deus Providebit Tanulmányi Házban. A megható ünnepség házigazdája Oláh Dénes főesperes volt, a rendezvény fővédnöke Majnek Antal, a Munkácsi Római Katolikus Egyházmegye püspöke, ferences szerzetes, aki írásban küldte el üzenetét. Bakó Béla, Pál atya sokrétű és mindig a társadalom peremére sodródottak érdekében végzett tevékenységét Portik Hegyi Kelemen gyergyószentmiklósi fő- esperes, a volt szemináriumi társ méltatta. Az emléklap szerint a cigánypasztoráció, a börtönpasztoráció terén valamint az árva és nehézsorsú gyermekek családi típusú házakban való nevelése érdekében létrehozott Szent Erzsébet Társulás megalapítása és működtetése során kifejtett tevékenységét jutalmazták a kitüntetéssel. A Nagyenyeden alakult és a 120 középiskolás és egyetemista fiatalnak otthont adó Szent Imre kollégium lelki és szellemi vezetését végző Mustármag csoport a keresztény hiten alapuló példaértékű közösségépítő, hagyományőrző és művészeti kulturális tevékenységéért részesült az elismerésben. Történetüket, munkájukat Tarjányi Krisztina értékelte, a díjat a közösség nevében Fail Ágnes vette át. A harmadik kitüntetettnek, a marosszentgyörgyi Szent Cecília Együttesnek és vezetőjének, Simon Kinga kántornak az egyházi és a világi zene elkötelezett szolgálatában vállalt példaértékű tevékenységét Baricz Lajos katolikus plébános méltatta. A kitüntetett kórus fellépése mellett a Deus Providebit Házat megtöltő lelkes közönséget Dévai Nagy Kamilla előadóművésznő szórakoztatta szebbnél szebb dalaival. (bodolai) Népújság (Marosvásárhely) 2014. augusztus 7.Mi, hol, mikor?10. EMI-tábor Gyergyószentmiklós közelében, Borzonton a Dorka Panzió és kemping területén zajló tábor mai programja: az Előadósátorban 10 órától Raffay Ernő történész, Vona Gábor, a Jobbik elnöke, Gyöngyösi Márton, a Jobbik országgyűlési képviselője, Borbély Zsolt Attila közíró, politológus, Délvidéki S. Attila történész (Délvidék), Fehér István tanár (Felvidék), Kovács Miklós, az Ungvári Megyei Tanács képviselője (Kárpátalja) tart előadást; 16 órától Berecz András mesél. A Keskeny út-sátorban 11 órától hangoló és áhítat, Bardócz Csaba lelkipásztor előadása a párkapcsolatok témakörben, Maldives-foglalkozás, filmnézés és beszélgetés. A Művész-sátorban 10–18 óráig Irodalmi sarok, portrékészítés, rajzoktatás, kiállítás, 13 órától Gyöngyösi János a Székely kártya készítéséről beszél, filmvetítés, nemezelés, felolvasó-délután, népdaltanítás és gitárest. A Bor-házban 18 órától borkóstoló, meghívott: Kertész Zoltán (Etyek). A Csép Sándor-sátorban 10 órától kézműves-foglalkozások, filmvetítés, 13 órától Makkai Béla történész, Balázs-Bécsi Attila, a szamosújvári Téka Alapítvány elnöke, Serfőző Levente, a nagyszebeni Híd Egyesület elnöke, Vetési László, az erdélyi Diaszpóra Alapítvány elnöke, Bardócz Csaba, az Adj, király, katonát csoportos vetélkedő szervezője, Murányi Levente 1956-os elítélt, politikus, országgyűlési képviselő előadásai. Párhuzamosan naponta sport-, hagyományőrző és gyermekprogramok zajlanak a táborban. A kisszínpadon 18 órától TransylMania- és The Blast-koncert, a színpadon 20 órától az Attila Fiai Társulat: Kalapács József, Rudán Joe és Varga Miklós, Nagy Feró és a Beatrice lép fel. Holnap: az Előadósátorban 10 órától Borbély Imre politikai elemző, Gergely István (Tiszti), a Csibész Alapítvány elnöke, Kincses Előd ügyvéd, Szabó László unitárius lelkész, Kis Júlia ügyvéd, Lakó Péterfi Tünde civil nyelvjogi aktivista, Landman Gábor nyelvjogi aktivista, Vincze Gábor történész, Kőszegi Zoltán dabasi polgármester, Szilágyi Zsolt, az EMN alelnökének előadása. A Keskeny út-sátorban 11 órától a hangoló és áhítat után Simon Kinga Katalin szociálpszichopedagógus és pszichoterapeuta tart előadást a boldogító emberi kapcsolatokról; gitárdélután és filmnézés, este beszélgetés. A Művész-sátorban 10–18 óráig Irodalmi sarok, portrékészítés, kiállítás, Ősz Zoltán festőművész előadása, felolvasó-délután, népdaltanítás és gitárest. A Bor-házban 18 órától borkóstoló, meghívott: Miklós Csaba (Mór). A Csép Sándor-sátorban 10 órától kézműves-foglalkozások; 12 órától előadást tart Szabó-Györke Zsombor, az Igen, tessék! mozgalom tájékoztatási felelőse, Mihály István, a sepsiszentgyörgyi EMI elnöke, Opra Zsófia Szende, a CIVEK programvezetője, Biszak István székelykevei helytörténész, Rancz Károly, a pancsovai Petőfi Sándor Kulturális Egyesület elnöke, László Gergely Pál, a bukovinai székelyek történetének kutatója, Kali István, a marosvásárhelyi Regeneráció Egyesület elnöke, Simon Emőke projektvezető, Karácsony Lehel humánerőforrás-felelős, Lukács Csaba, a Magyar Nemzet újságírója; 17 órától filmvetítés: Egyetlenem (rendező: Csép Sándor). A kisszínpadon 16 órától interaktív gyermekműsor Miklós Gyurival; 18 órától Black Roses Band-, majd Bagossy Brothers Company-koncert. A színpadon 20 órától a Hot Jazz Band, később a P. Mobil zenél. Könyvbemutató A zabolai gróf Mikes- kastélyban pénteken 17 órától dr. Fejér Tamás bemutatja dr. Süli Attila hadtörténész Erdélyi arisztokrata sors a „csudák évében”. A gróf Mikes család tagjainak szerepe az 1848–49-es forradalomban és szabadságharcban című kötetét. Zenél a sepsibükszádi fúvószenekar. Házigazda: a gróf Mikes – Roy Chowdhury család. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2014. október 30.A zene ÁlomDalok kicsiknek és nagyoknak A zene Álom – hirdeti ezt a 20 éves marosszentgyörgyi Jubilate és a 10 éves Szent Cecília együttes ünnepi kiadványa. Hogy miért különleges, miért más? Mert Baricz Lajos költő-plébános megzenésített verseinek gyűjteménye – zeneszerző Simon Kinga – kottákat és CD-lemezt is tartalmaz. Albert Katalin illusztrációi már a borítólapon is megteremtik azt a különleges, álomszerű hangulatot, amelyet ezek a dalok tükröznek. Baricz Lajos versei egyszerűek, játékosak, Istenhez és emberhez egyaránt szólnak. Most ezek a sorok kaptak szárnyra Simon Kinga dallamain. A kiadvány első részében egyházi, a második felében pedig gyerekeknek szóló, könnyen megtanulható és tanítható, fülbemászó dalok vannak. A könyv megjelenését nemcsak a bevezetőben jelzett évfordulók ösztönözték, hanem az is, hogy a két együttes kétévente meghívást kap a kecskeméti nemzetközi ifjúsági és gyermektalálkozóra, ahova a maros-szentgyörgyiek sohasem mentek üres kézzel. Legutóbb ezeket a dalokat vitték, amelyeket most kötetbe foglaltak. A dal, a zene a marosszentgyörgyi plébánia környékén kifogyhatatlan. A szerzők elárulták, hogy összesen több mint 80 ének van még a tarsolyban, ezek közül 31-et válogattak ki a kötetbe. Különlegessége az is, hogy Albert Katalin vezeti a MAKITA rajztábort, egy ilyen alkalommal születtek meg azok a rajzok, amelyek illusztrációként a mesevilágba röpítik a dalokat hallgatókat. A kötet már külföldi turnén is járt: Kecskemét után Zalaszentgyörgyön mutatták be. Itthon minden egyházzenei táborban, amelyen részt vettek, elhangzott több tucat dal. Legközelebb november 22-én csendülnek fel a kolozsvári Szent Mihály-templomban. Van még a kötetből, jut bőven óvónőknek, tanítóknak, kántortanítóknak, akik bátran meríthetnek e tiszta forrásból, hiszen a dallamok könnyen elsajátíthatók, a szövegek játékosak, rólunk szólnak, hitünkről, környezetünkről, ünnepeinkről. -vagy- Népújság (Marosvásárhely) 2014. december 23.Marosszentgyörgyi karácsonyi kórustalálkozóKilenc marosszentgyörgyi kórus és dalcsoport részvételével szervezte meg szombaton este a helyi kultúrotthonban a Marosszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal és a helyi tanács a már hagyományossá vált karácsonyi kórustalálkozót, Daloljunk együtt az Úrnak! jeligével. Ritkaságszámba menő, hogy a megye legnagyobb községében több mint tíz dalcsoport működik, és a település legfőbb rendezvényeit mindig hangulatossá teszik énekeikkel, fellépéseikkel. Ez alkalommal is így történt, amikor a szombati rendezvényen román kolindákat hallgathattak meg a résztvevők a helyi 1-es és 2-es ortodox parókiák kórusainak előadásában, Eugen Baraian és Roata Gigel lelkészek vezetésével, de csodálatos magyar nyelvű karácsonyi kórusművek és népi énekek valódi csokrát is meghallgathatták a szép számban összegyűlt marosszentgyörgyiek. A kórusestet Sófalvi Sándor Szabolcs polgármester szavai és hegedűs kántálása nyitotta meg Rend Tamás helyi zenetanár zongorakíséretével, aki az ezt követő Szent György Gimnázium gyerekkórusának román, magyar és angol nyelvű éneklését is vezényelte. Az unitárius egyház kórusának előadása következett Kiss János Csaba lelkész és Borbély Ildikó vezetésével, majd az egyik ortodox kórus lépett színpadra. A római katolikus egyházközség Jubilate nevű hangszeres együttese Baricz Lajos pap-költő Simon Kinga kántornő által megzenésített verseiből adott elő néhányat, majd az ugyancsak katolikus Jubilate Deo nevű ifjúsági dalcsoport lépett színpadra Székely Szilárd, Lovász Ágota és Szántó Árpád vezetésével. A nézők mosollyal és tapssal fogadták a Jubilate Deo dalcsoport tagjainak 3-8 éves gyerekeit, akik karácsonyi dalokat énekeltek és furulyáztak. A 2-es ortodox parókia dalcsoportjának előadását követően a helyi református gyülekezet Reménység nevű kórusa következett Szász Emese Rebeka vezetésével. Ezt követően a székely ruhába öltözött marosszentgyörgyi Kolping család egyesület dalcsoportja karácsonyi magyar népdalokat adott elő Székely Szilárd vezetésével. A bensőségesre sikerült karácsonyi kórusestet a település egyik legrégebbi és leghíresebb kórusának többnyelvű előadása zárta, amelyet a közel nyolcvanéves Hajdó Károly karmester, a község díszpolgára vezet. A kórusesten a helyi dalosok feldíszítették a marosszentgyörgyi kórusok karácsonyfáját, és a közös énekléssel bizonyították, hogy nemzetiségtől és felekezeti hovatartozástól függetlenül, szeretetben, békében lehet örülni Jézus születésének. Marosszentgyörgy Polgármesteri Hivatala Népújság (Marosvásárhely) 2015. március 23.Megemlékezés MarosszentgyörgyönKicsi a marosszentgyörgyi római katolikus templom, de jó látni, amikor hétköznap is tele van ünneplőkkel. Így volt ez március 19-én, az emlékezés 25. évfordulóján. Baricz Lajos plébános házigazda köszöntötte az egybegyűlt emlékezőket, majd kezdődött az ige-istentisztelet, melynek keretében Baricz Lajos római katolikus plébános, Sütő István nyugalmazott református lelkipásztor és Kiss Csaba János unitárius lelkész hirdették az alkalomnak megfelelően Isten igéjét. Az Úr imáját egymás kezét – és lélekben minden magyar kezét – megfogva imádkozták, és köszöntötték egymást a béke jelével. Az ezt követő ünnepi programban Pataki Ágnes A fogoly katona udvarhelyszéki balladát adta elő, Lőrincz József (Kóka) a kiállásukért börtönbüntetésre ítéltek nevében beszélt, Orbán Balázs, az egykori Nemzeti Megmentési Front elnöke a marosszentgyörgyi eseményekről számolt be, dr. Kincses Előd ügyvéd az akkori és mostani helyzet hasonlóságáról, dr. Sándor Krisztina, az EMNT ügyvezető elnöke a helytállás fontosságáról, Sófalvi Szabolcs polgármester pedig a múlt sebeiről és a jelen előrehaladásról szólt. Az egyes felszólalók között az egyházközség énekkara (Orbán Balázs és Vas Lajos – citera), a Jubilate ifjúsági énekcsoport (Simon Csenge és Janka – hegedű, Fábián Lehel – gitár, Simon Kinga – furulya) énekelt Simon Kinga vezetésével, valamint Pataki Ágnes előadta Baricz Lajos Szabadon című versét. A templomi megemlékezés a nemzeti imával és a három lelkész áldásával zárult. A katolikus temető sírkertjébe vonultak ezután a jelenlévők, ahol a sírmegáldás után Tóth Árpád sírjánál három gyertyát gyújtottak: az itt eltemetett Tóth Árpád emlékére testvére, Tóth Ibolya, a Magyarországra menekült és ott eltemetett Puczi Béla emlékére özvegye, Puczi Mária, Szilveszter Kiss Péter emlékére lánya, Szabó Szilveszter Magdolna. A három mártír emlékére dr. Csige Sándor Zoltán Magyarország csíkszeredai főkonzulátusa, dr. Sándor Krisztina az EMNT nevében helyezte el Tóth Árpád sírjára a tisztelet és hála koszorúit. A megemlékezés a két himnusz eléneklésével ért véget. A sebek idővel begyógyulnak, de látszik a helyük. A lélek sebeit a megbocsátás orvosolja. Bár szeretnők elfelejteni a rosszat, mégis hálás emberi érzés az emlékezés, a megemlékezés. (Szentgyörgyi) Népújság (Marosvásárhely) 2015. augusztus 6.Kis művészek együttléte110 gyermek az ötödik MaKiTában Több mint száz gyermekhang tölti be ezekben a napokban a marosszentgyörgyi római katolikus plébánia környékét. Ahelyi Szent Cecília egyesület szervezésében ötödik alkalommal énekelnek, zenélnek, táncolnak, rajzolnak itt egy hétig a MaKiTa-tábor résztvevői. A marosszentgyörgyi kis művészek nemzetközi táborába idén kétszer annyian jöttek, mint a korábbi években, az 53 helyi gyermek, illetve fiatal mellett 23-an Kecskemétről, 30-an pedig Zalaszentgyörgyről érkeztek – tudtuk meg Simon Kinga főszervezőtől. "Széllyel tündökleni nem ládd-é ez földet gyönyörű virágokkal?" – csendült fel tegnap délelőtt többször is a megzenésített Balassi-vers a plébánia udvarán levő iskola termében. A szomszédos teremben egy moldvai népdalra – Lérem, lérem, utolérem. Száz kutyával összetépem! – dobbantak a lábak. A plébánia udvarán, a filagóriában fehér-fekete és színes rajzokon körvonalazódott egy templom, a tanácsteremben textilanyagokból kis pingvinek születtek. Aztán begördült a kapun a fagylaltosautó, és elkezdődött a fagyiszünet. Simon Kingát ezekben a percekben kérdeztük a tábor öt évvel ezelőtti születéséről és fejlődéséről. – A különböző művészcsoportjaink már régebben megvoltak, számukra Borzonton szerveztünk táborokat. Fél évtizeddel ezelőtt azért döntöttünk úgy, hogy Marosszentgyörgyön táboroztatunk, mert úgy gondoltuk, hogy így több gyermeket tudunk megszólítani. Már az első MaKiTában is voltak magyarországi vendégeink, csak sokkal kevesebben – mondta a főszervező, aki arról is tájékoztatott, hogy az idei táborban hatévestől 25 éves korúakig vannak résztvevők, az anyaországi gyerekek természetesen felnőttek kíséretében érkeztek. Az énekcsoportot a Szent Cecília együttes tagjai vezetik, a hangszeroktatásban a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémia hallgatói, a marosvásárhelyi Művészeti Líceum pár diákja, illetve helyi népzenészek vesznek részt. A reneszánsz és népi táncot Simon Imre tanítja, a rajzcsoportot Albert Katalin grafikusművész irányítja, hímezni pedig a kecskeméti csoportvezető, Szakál Klára tanítja a gyerekeket. – A nap reggel fél 8-kor a rózsafüzér elmondásával kezdődik, 8 órától szentmise. A mai misén a zalaszentgyörgyi Örömzene kórus énekelt, holnaptól azonban ezeken az együttléteken mind a 110 gyermek hangja felcsendül – mondta Simon Kinga, majd a tábori napok körvonalazása közben arra is kitért, hogy a csoportos foglalkozások reggeli után kezdődnek, délben pedig mindenki átmehet egy másik csoportba, az érdeklődési körének megfelelően. – Ma az esti reneszánsz koncertre és táncházra készülünk, ahol a csíkszeredai Codex együttes is fellép. Ebéd után tartjuk a főpróbát. A kecskemétiek korhű ruhákat is hoztak, nemsokára elkezdődik a "turkálás", hogy mindenki megtalálja a kedvére való viseletet – tette hozzá a tábor főszervezője. Határon túli barátságok születnek A MaKiTának régi és új résztvevői is vannak. A marosszentgyörgyi 23 éves Iszlai Brigitta minden évben eljött a táborba. – Tagja voltam a Jubilate kórusnak, amiből aztán kinőtt a Szent Cecília együttes. Elsősorban az énekcsoport foglalkozásain veszek részt – mondta Brigitta, majd azt is megfogalmazta, hogy szerinte miért jó ez a tábor. – Nagyon változatos a program, mindenki megtalálja azt, ami érdekli. Ugyanakkor új barátságok is születnek. Nemcsak magyarországi ismeretségekkel gazdagodom, hanem a marosszentgyörgyiek közül is több gyereket és fiatalt megismerek. Ez azért is jó, mert mióta egyetemre kerültem, ritkábban tartózkodom itthon. Kasza Dániel második alkalommal vesz részt a marosszentgyörgyi kis művészek táborában. A 15 éves kecskeméti fiú leginkább rajzolni szeret, de a citerázást is kipróbálta, beszélgetésünkre éppen a hangszeresek csoportjából érkezett. – Az idei tábor talán a múlt évinél is jobb. Leginkább a közösség tetszik – jegyezte meg Dániel. Standi Barnabás első alkalommal jött a MaKiTába, az ének- és tánccsoportba jelentkezett. – Tavaly a marosszentgyörgyi csapat járt nálunk, most mi is viszonoztuk a látogatást. Nagyon tetszik a tábor hangulata, már új barátságok is alakulnak. Ami pedig a leginkább megfogott, az az erdélyi táj. Útban errefelé megálltunk a Királyhágón, csodálatos volt – mondta a 16 éves zalaszentgyörgyi fiú, aki az Örömzene kórusban énekel. Szerinte az a legjobb a MaKiTában, hogy közösséget kovácsol, határon túli barátságokat teremt. A kisebb táborozók közé tartozik a 8 éves Tercsi Borbála, aki Izsákon él, és a kecskeméti csoporttal érkezett. – A tavaly is eljöttem ide. Leginkább hímezni szeretek, meg játszani a barátnőimmel. A múlt évben a "pacs-pacs" volt a kedvencünk, az olyan, mint a bújócska, csak pár új szabály is tartozik hozzá – mesélte a kislány, majd azt is elárulta, hogy jövőre is szívesen eljönne a táborba, mert a vendéglátók nagyon kedvesek. Ma délelőtt a bekecsi kápolnában szentmisén vesznek részt a táborozók, majd jótékonysági koncertet tartanak a kápolna javára. Szombaton a marosszentgyörgyi malommúzeumba látogatnak el, aztán a kürtőskalácssütés titkaiba is bepillantanak. A táborzáró ünnepség szombaton este 8 órakor kezdődik a kultúrotthonban, ahol kiállítás nyílik a kis művészek munkáiból, a tábor énekcsoportja koncertezik, és a táncosok is színre lépnek. Vasárnap délelőtt hálaadó szentmisével zárul az ötödik MaKiTa. Nagy Székely Ildikó Népújság (Marosvásárhely) 2015. augusztus 21.Amíg világ a világ…Szent István-napi megemlékezés és az új kenyér ünnepe a Színház téren Amíg világ a világ /Védjétek egymást, magyarok/Mert ez a küldetésetek ! – a Csaba királyfi rockopera záródalának a gondolataival fejezte be ünnepi köszöntőjét tegnap este a Színház téren Cseh Gábor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) megyei elnöke. A marosvásárhelyi magyarok összefogása jegyében szervezte meg a Színház téren az EMNT Maros megyei szervezete a Szent István-napi ünnepséget. Az EMNT elnöke rendkívüli napnak nevezte augusztus 20-át, István király, a keresztény magyar állam megalapítása, a nemzetmegmaradás, egyben az új kenyér ünnepét. Arra kérte a megjelenteket, szívleljék meg Szent István intelmeit, és az államalapító szellemében találják meg a közös hangot. "Drága marosvásárhelyi magyar testvéreim: higgyünk magunkban, higgyünk egymásban és higgyünk az összefogás erejében! A nemzet ereje az összefogásban rejlik, az egymásért érzett felelősségben (…) Kívánom, adjon az Isten mindannyiunknak kellő hitet, bölcsességet, erőt és akaratot ahhoz, hogy – Szent István példája szerint – mindannyian megértsük és átérezzük azt a feladatot és küldetést, amelyre szüksége van ma nemzetünknek itthon Marosvásárhelyen, itthon, Erdélyben!" – mondta Cseh Gábor. Az ünnepi rendezvényen fellépett: Kilyén Ilka színművész, Buta Árpád énekes, zongorán kísért Zeno Apostolache, Simóni Júlia Annamária zalaegerszegi diák, a marosszentgyörgyi Szent Cecília – Kolping család – Jubilate egyesített kórus, vezényelt Simon Kinga, a marosszentgyörgyi Öreg Fenyők tánccsoport. Az esemény alatt látható volt Hunyadi László kiállított Szent István-szobra, valamint a Szent Korona Szabó Albert amatőr képzőművész által készített másolata. Az idei rendezvény egyik érdekessége a Szent Korona, illetve a koronázási ékszerek kenyértésztából készült változata volt, Tőkés Tibor világbajnok pékmester alkotása. Az óriáskenyereket (3 darab 50 kilogrammos és egy 30 kilogrammos kenyér) a magyar történelmi egyházak képviselői szentelték meg, majd szétosztották a jelenlevők között. A rendezvényen részt vett: Magyarország csíkszeredai konzulátusa dr. Csige Sándor vezető konzul vezetésével, az LMP országos küldöttsége Vida Attila, az elnökség titkára vezetésével, a 15-ös Mátyás huszárok Balogh József kapitány vezetésével, a Szent György lovagrend Nagy Géza marosszéki prior vezetésével, hazai politikai és civil szervezetek képviselői. Beszédet mondott dr. Csige Sándor csíkszeredai konzul, Takács Péter, az LMP nemzetpolitikai titkára, Soós Zoltán RMDSZ-es városi tanácsos, Portik Vilmos, az EMNP megyei elnöke. A rendezvény fő támogatója az ELDI pékség volt. Mózes Edith Népújság (Marosvásárhely) 2016. január 9.Baráti ünneplés sok kedves könyvvel– Százfelé mutatnak útjaink, ünnepeinket is az ezerféle érdek és kötelezettség korlátai közé kell szorítanunk. Vége a ráérős világnak. Ezért aztán nem minden barátunk lehetett ott karácsony másodnapján a hetvenéves Baróthy Ádám és a hatvanöt éves Hadnagy József köszöntésén a marosvásárhelyi várban, Kedei Zoltán tetőtéri új műtermében – válaszolja kérdésemre Bölöni Domokos, aki ezúton is köszöni a művésznek a lehetőséget. – De akik el tudtak jönni, nem bánták meg, mert az ünnepeltek, valamint az Istvánok és Jánosok koccintásos köszöntésén túl voltaképpen könyves találkozássá nemesedett az együttlét. Baróthy Ádám Reményik Sándorról készült rajzából csak keveseknek jutott, de néhányan láthatták a Reményik alapította Pásztortűz című kolozsvári folyóirat néhány régi példányát, amelyekkel megajándékozott a szobrászművész. Az igazi ajándék azonban Székely Ferenc frissen megjelent beszélgető-könyve volt (Égbe nyúló kapaszkodó. Születésnapi beszélgetések. Üveghegy Kiadó, Százhalombatta, 2015). Sorrendben a harmadik ilyen munkája a szerzőnek, akit immár nyugdíjas könyvtárosként is külön köszönthetünk. Interjúalanyai: Ablonczy László, Baróthy Ádám, Csávossy György, Cseke Péter, Gál Éva Emese, Hadnagy József, Kapui Ágota, Kocsis István, Köntös- Szabó Zoltán, Tar Károly. Székely Ferenc Kolozsvár felől, a Mezőségen át ért Marosvásárhelyre, hogy a két megjelent beszélgetőtársnak, Baróthy Ádámnak és a Debrecenből érkezett Hadnagy Józsefnek "még azon melegében", akár a karácsonyi kalácsot, átnyújthassa a könyvet. – Ilyenkor, a két ünnep között élmény találkozni azokkal, akik valamiképpen részei voltak a napjainknak. Nem a rokonságra gondolok ezúttal, hanem a barátokra, munkatársakra, jelesen a toll embereire. – Igen, írókra, költőkre, újságírókra, szerkesztőkre. Ha mód van rá, nem jövünk üres kézzel. Akinek friss kötete van, siet dedikálni a barátainak. Magam így juthattam pár új könyvhöz, kiadványhoz. Hadd említsem a címére nézve talán furcsa, ám annál sokatmondóbb riportkötetet: Nem magyarul magyarok. Riporttábor Óradnán és Randaborbereken, MÚRE 2015, szerzői: Ambrus Attila, Ambrus Melinda, Antal Erika, Bögözi Attila, Deák Gyöngyi, Farkas-Ráduly Melinda, Gáspár Melinda, Gáspár Sándor, Kovács Péter, Maksay Magdolna, Moldován Zenkő, Prózsa Lilla- Zsuzsanna, Rácz Éva, Sarány István, Sarány Orsolya, Szekeres Attila, Szucher Ervin, Vadas Henrietta. Köszönöm Gáspár Sándornak a kedvességét és a szép dedikációt. Baricz Lajosnak nemrég írtam a Különös karácsony című könyvéről. De ez idáig nem ismertem a zenét szerző Simon Kinga kántornő jegyezte szép képes-kottás kiadványt (Baricz Lajos megzenésített versei. A 20 éves Jubilate és a 10 éves Szent Cecília együttes ünnepi kiadványa, Marosszentgyörgy, 2014, CD- vel). Baricz Lajos hozott az általa szerkesztett Harangszó című Kolping-újság karácsonyi számából is azoknak, akiket még ott talált. (Hivatali kötelezettségei ellenére is bejött egy szeretetteljes kézfogásra.) A Nagykenden élő Fülöp Kálmánnak is most jelent meg a harmadik verseskönyve: Harmatcsepp a fény porában (Kreatív Kiadó, Marosvásárhely, 2015, a borítón Kedei Zoltán munkája). A szerző nem lehetett közöttünk, de családja segítségével eljuttatott egy-két példányt, mutatóba. Székely Ferenc nem felejtette otthon az Erdőszentgyörgyi Figyelő ünnepi számát sem, benne számos érdekes írás mellett egy-két marosvásárhelyi vonatkozású szöveggel (Kedeiről, Hadnagyról). Ráduly János gyengélkedett, mégis gondoskodott némi angyalfiáról: mindjárt három friss könyvet küldött, dedikálva. Az első: Makfalva két régi rovásemléke, a második: Sorok Erdőszentgyörgy régmúltjáról, a harmadik pedig: Jajkiáltások a fehér papíron (1989. július 24 – augusztus 23.) A szerző száz könyvének jegyzéke (1974 – 2015). Mindhárom könyv a marosvásárhelyi Garabontzia Kiadónál jelent meg, 2015-ös évjelzettel. Stílszerűen ez utóbbi Ráduly János századik munkája. Beszédes a címe!... A házigazda művész ajándéka sem maradt el, azoknak, akik még nem részesültek volna a Szivárvány kapuja (Pinokkió-rajzok, Juventus, Marosvásárhely, 2015) című képes-verses könyvecskéből. – Hangulatos "évzárónk" volt, fejezi be a rövid számvetést Bölöni Domokos. – Barátaink sikereinek jó együtt örülnünk. Nem szeretem a közhelyeket, de itt most még hozzáteszem: az öröm forrása pedig a kölcsönös tisztelet és a szeretet. Doszlop Imre Lídia Naómi. Népújság (Marosvásárhely) 2016. június 6.Az összetartozás fája legyen felkiáltójel a vásárhelyi magyarok számára!Trianonra emlékeztek Annak a nemzetnek, amely elfeledi a múltját, ingatag a jelene és bizonytalan a jövője. Aki nem tudja meghatározni, honnan jött, nem tudja meghatározni azt sem, hogy hová tart. Akinek nincs nemzeti öntudata, emberi méltóságtudata, az a legkiszolgáltatottabb – hangsúlyozta Cseh Gábor, az EMNT megyei elnöke. Szombaton a Bolyai téri unitárius templom udvarán, az összetartozás almafája mellett tartott emlékező ünnepségre Nagy Lászlóunitárius lelkész mondott áldást, ezt követte Cseh Gábor, Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megyei elnökének köszöntőbeszéde. A trianoni békeszerződésről Barabás Miklós, a Bolyai líceum történelemtanára tartott rövid előadást. Fellépett Ritziu Ilka Krisztina és Kilyén Ilka színművész, valamint a maros- szentgyörgyi Szent Cecília együttes Simon Kingavezetésével. A megemlékezés a székely és a magyar himnusz eléneklésével, illetve koszorúzással ért véget. A műsorvezető Kilyén Ilka volt. Cseh Gábor kijelentette: "Jelenünk a múltban gyökerezik, és jelenünkre épül a jövő. Ugyan átgázolt rajtunk a történelem, de úgy gondolom, az igazságtalan trianoni békeszerződésből kiinduló, de előremutató, nemzettudatunkat megerősítő, az összetartozás tudatát és a szolidaritás érzését kifejező ez a megemlékezés. (…) A múltat nem tudjuk megváltoztatni, de a jövőt igen! A magyar jövőnk itt, Marosvásárhelyen talán már holnap elkezdődhet". "Emlékezni kell, de nem szabad sírni, tenni kell azért, hogy megváltozzon az erdélyi magyarság élete" A Népújság kérdésére, hogy miért fontos évről évre megemlékezni Trianonról, Nagy László unitárius lelkész a következőket válaszolta: A trianoni diktátum után 39 esztendővel születtem, és nagyon sok idő elteltével ismertem meg az 1920. június 4-i történetet. Úgy érzem, minden szülőnek és minden nevelőnek, tanítónak kötelessége lenne ennek a napnak a történetét ismertetni minden gyermekkel, minden diákkal, annál is inkább, mivel minden nemzetnek, minden nemzet gyermekének kötelessége ismerni a történelmet. Ez a nap számomra nem elsősorban fájdalmat és kétségbeesést jelent, nem a magamba zárkózásnak a napja ez, hanem éppen ez a nap kell erőt adjon minden ember számára. Hiába ülünk le és hiába várjuk, hogy a sült galamb a szájunkba repüljön, tenni kell azért, hogy megváltozzanak a dolgok. Természetesen nem határmódosításra gondolok, hanem azt akarom, hogy minden magyar ember ott, ahol született, ahol él, ahol magának otthont teremtett, emberi módon tudja megélni a családi, szakmai életét, ne legyenek megszorítások, nyomorgattatások, mindenki békességben és szabadságban tudjon élni és létezni. Trianon engem erre figyelmeztet. Ezt akarom minden gyermeknek, minden fiatalnak elmondani: emlékezni kell, de nem szabad sírni, tenni kell azért, hogy megváltozzon az erdélyi magyarság élete. Mózes Edith Népújság (Marosvásárhely) 2016. július 19.Marosszentgyörgyi gyermek- és ifjúsági együttesek koncertkörútjaJúnius 30-án a marosszentgyörgyi Jubilate és a Szent Cecília együttes koncertkörútra indult Felvidékre. Az első estét Felsőzsolcán töltötték, a reggeli szentmisén működtek közre. Onnan a felvidéki Karvába utaztak, ahol a Hídverő napok című fesztiválon léptek fel, este szabadtéri táncházat tartottak, megismertetvén a karvai gyerekekkel, felnőttekkel a felcsíki és a moldvai csángó táncokat. Vasárnap a szentmisét Baricz Lajos, Marosszentgyörgy plébánosa celebrálta, zenei szolgálatot az együttesek végeztek. Délután a karvai művelődési házban Baricz Lajos pap-költő könyveinek bemutatására került sor. Ez alkalommal elhangzott az együttesek előadásában az Álom című, a költő megzenésített verseit tartalmazó kötet – a 20 éves Jubilate és a 10 éves Szent Cecília együttes ünnepi kiadványa – jó néhány verse. A könyvbemutatón részt vevők kedvükre válogathattak a költő könyveiből, és dedikálás után ajándékként magukkal vihették őket. Hétfő reggel a csapat Kecskemét felé vette útját, ahol várta őket az aznap érkezett gyermektánccsoport – az Ágocska együttes, 24 gyerekkel és öt óvónővel. Csiperós (Európa Jövője Nemzetközi Gyermek- és Ifjúsági Találkozó) vendéglátóik szép, tartalmas hetet szerveztek a gyerekeknek, a velük tartó óvónők a határon túli óvónők Csillagszemű találkozóján vettek részt. Az Ágocska néptánccsoport két alkalommal lépett színpadra, bemutatván a Kecskemétieknek és a más országból érkezett csoportoknak a felcsíki és a moldvai csángó táncokat. A gyerekek elszállásolását a Kecskeméti Mátyás Király Általános Iskola tanulói és családjaik vállalták. Az iskola aulájában az Ágocska együttessel két alkalommal tartottak táncházat a Kecskeméti és egy angliai csoport részére nagy sikerrel. Vasárnap a főtéri nagytemplomban most már a marosszentgyörgyi együttesek a Kecskeméti gyerekekkel együtt énekeltek a szentmisén. Köszönjük a felsőzsolcai – Zajacz Ernő plébános –, a karvai – Duka Gábor polgármester és segítőtársai –, a Kecskeméti – Szakál Klára szervező, Lóczi László igazgató, Pászti András képviselő, igazgatóhelyettes, Benkovics Zoltán tanár és Kiticsics Lászlóné Nelli tanítónő – vendéglátóink szeretetét, ránk figyelését. A koncertkörút anyagi támogatója a Maros megyei Tanács és a Bethlen Gábor Alap Zrt. volt. Simon Kinga Népújság (Marosvásárhely) 2016. augusztus 6.Bemutatkozott a gyermekkórusVéget ért a marosszentgyörgyi kis művészek (MaKiTa) tábora. Az egyhetes tábor egyik záróakkordjaként augusztus 4-én, a Bolyai téri unitárius templomban mutatták be a tanultakat. A műsorban elhangzott többet között Beethoven, Bartók, Telemann, Bach több műve is brácsára hangolva, illetve hallhattunk kórusműveket a MaKiTa gyermekkórus és a Soli Deo Gloria vegyes kar előadásában. A főként marosszentgyörgyi, illetve Marosvásárhelyi gyerekekből álló MaKiTa kórus egy hét alatt tanult meg két kórusművet. A művek tanítása mellett fontos szempont volt a zene megszerettetése, illetve a különböző hangszerek játékos megismertetése a gyerekekkel. "A hat táborunk hatféle volt, de ez az idei több szempontból is különleges: míg az előző években volt egy csapat, amelyre mindig számíthattunk, idén teljesen új társaság verődött össze" – fejtette ki Simon Kinga, a marosszentgyörgyi katolikus egyházközség kántora, a tábor szervezője. Az előző évek résztvevői az idei koncertre kísérőként segítettek be. "Néhányukat láttam felnőni: hat évvel ezelőtt jöttek hozzánk tanulni, most felnőttként látogatnak vissza, segítenek, ahol csak tudnak." Idén több mint hetven gyerek látogatott el az eseményre, a legkisebb korcsoport tagjai háromévesek. Az átláthatóság és a kezelhetőség érdekében csoportokra osztottuk a gyerekeket: a három- hét évesek egy helyszínen voltak, a nagyobbak egy másikon. Délelőtt a picik kézműves- foglalkozáson voltak, hazamentek aludni, aztán visszahozták őket énekelni, táncházban részt venni. A nagyobbak délelőtt kóruspróbán vettek részt, ebéd után pedig fejleszthették a kézügyességüket – tudtuk meg. Sikerélményként élik meg, hogy egy hét alatt néhányan annyira megtanultak citerázni, hogy a zárünnepségen már be tudnak mutatni egy művet. "Nagyon szeretnénk, ha ez a csapat megmAradna, és év közben tudnánk találkozni néhányszor" – tette hozzá Simon Kinga. A koncert után az érdeklődők megtekinthették a felvidéki Török Erzsébet száraztészta kiállítását és a tábor ideje alatt a gyerekek által elkészített tésztaszobrocskákat is. André Krisztina Népújság (Marosvásárhely) 2017. január 20.Baricz Lajos papköltő munkásságát ismertették KolozsváronMit beszélhet Habakuk a kakukkal? Kicsoda a Mikulás, és mit csinál, amikor nem ajándékot osztogat? Ki az, aki versében le meri írni, hogy „állatkínzás az iskola“? Mindezekre a (szokatlan) kérdésekre megkaptuk a választ szerda este, amikor a kolozsvári Szent Mihály Római Katolikus Plébánia a magyar kultúra napját ünnepelve Baricz Lajos marosszentgyörgyi plébánost, papköltőt mutatta be a telt házas rendezvényen. – Baricz Lajos ismert és tisztelt lelkipásztor. Versei a lélekhez szólnak, a természet és az ember közötti kapcsolattal, az anyanyelvhez való kötődéssel foglalkoznak – köszöntötte az egybegyűlteket Fábián Mária, a római katolikus nőszövetség elnöke. – A magyar kultúra napja alkalmával nagyobb figyelmet szentelünk gyökereinknek, szellemi és tárgyi értékeinknek, de a kortárs művek értékelésére is teret biztosítunk, úgy mint Baricz Lajos költészetének és verseskötetének bemutatására – olvasta fel Fodor György piarista konfráter Kovács Sándor római katolikus főesperes beszédét. A főesperes ismertetőjében kitért az életrajzi adatokra is: Baricz Lajos 1958-ban Gyergyószentmiklóson született, papi tanulmányait Gyulafehérváron végezte, és 1984 júniusában szentelték pappá. Hat éven át káplán a kolozsvári Szent Mihály-templomban, majd 1990-től Marosszentgyörgy és 5 filia lelkipásztora, 2000-től szentszéki tanácsos. 1990–1993 között a budapesti Testnevelési Egyetem Mentálhigiéné szakán képezte magát. Megírta a marosszentgyörgyi egyházközség történetét, 2015-ben pedig a Magyar Érdemrend lovagkeresztjében részesült. Nagy Miklós Kund írótól, szerkesztőtől megtudtuk: 2002-től kezdődően Baricznak 40 könyve jelent meg, ebből 29 verseskötet, a többi próza és tanulmány. Kedvenc versformája a szonett és a limerick. – Mondanivalóját a formához igazítva mondja el azt, ami számára fontos: hit, szeretet, szülőföldhöz való ragaszkodás, magyarság megőrzésének fontossága, de a tréfás hangú versek sem idegenek tőle – jellemezte Baricz írói munkásságát Nagy Miklós Kund. Baricz Lajos elmondta: verset már a kántorképző tanulójaként is írt, aztán abbahagyta, majd 1998-ban egy amerikai útja alkalmával újrakezdte. Ezt követően több limerick-verset és szonettet olvasott fel maga a szerző, a marosszentgyörgyi plébánia kántora, Simon Kinga által megzenésített költeményeket pedig a marosszentgyörgyi plébánia négytagú, Szent Cecília együttese tolmácsolta. Az eseményen közreműködött még a kolozsvári Guttman Mihály Pedagóguskórus (karnagy: Bedő Ágnes). A jó hangulatú rendezvényen Baricz Lajos papköltő közvetlenségével, humorával hódította meg közönségét. Nagy-Hintós Diana Szabadság (Kolozsvár) lapozás: 1-23
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
